Az utóbbi években olyan dinamikusan nőttek a fővárosi lakásárak, hogy joggal merül fel a kérdés: mikor lesz vége?

Szakértők szerint a lakásárak növekedése folytatódni fog. Mind a belső, mind a külső tényezők abba az irányba hatnak, hogy a budapesti ingatlanárak felzárkózzanak a régió fővárosainak áraihoz.

A lakásvásárlás nem egyszerűen puszta megtérülés kérdése. Személyes benyomások, érzelmek és spekulációk is sokat számítanak. Az árakat a várakozások nagyban befolyásolják. Az Economist című hetilap kutatórészlege rendszeresen felméri, hogy melyek a világ legélhetőbb nagyvárosai. A felmérés szerint a legutóbbi győztes Bécs lett.

Budapest a 34. helyen szerepel a 140-es listán, ezzel utcahosszal előzi a 60. Prágát és 65. Varsót. Ez az értékítélet az árakba is beépül. A kormány terve, hogy a fővárosi egyetemekre, mint például a Corvinusra is, több külföldi hallgatót szeretne vonzani, szintén növeli az ingatlanbefektetők és -fejlesztők érdeklődését a magyar főváros iránt.

"A budapesti lakásárak hosszú ideje töretlen növekedése ellenére talán meglepő, de a lakáspiac még mindig nem hozta be a pénzügyi válság, a 2008-2013 közötti időszak éveinek árszintjét, legalábbis, ha a lakásárakat a jövedelmekhez viszonyítjuk. Azaz – mivel a jövedelmek a válság alatt is folyamatosan emelkedtek – ma kevesebb havi átlagjövedelemből vehető meg egy négyzetméter, mint 2007-ben. Budapesten 2018-ban 1,7 havi fizetést kell megtakarítani egy négyzetméter megvásárlásához, míg 2007-ben 2 havit kellet. A belvárosban még többet, 3 havi juttatást kellene ma félre tenni." – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A szakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a szűken vett belváros, és a külsőbb városrészek közötti árkülönbség valamelyest tovább nőtt.  A régióban sehol nincs ekkora különbség a bel- és külvárosi lakások árai között ‒ még Bécsben sem, pedig az osztrák főváros ingatlanárai messze meghaladják a régióban kialakult árakat.

• Forrás:
  vg.hu