Budapest gazdasági súlya megkérdőjelezhetetlen, a térség kétszer olyan fejlett, mint az országos átlag, azonban azok a megyék kezdenek feljönni, ahol dübörög az autógyártás.

Azt régóta tudjuk, hogy Budapesten a legmagasabb az egy főre jutó GDP Magyarországon belül, azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss térképe nagyon érdekesen mutatja be mindezt. A térképből kitűnik, hogy Budapest a területéhez képest sokkal nagyobb súllyal jelenik meg, "elnyomva" a többi megye teljesítményét.

A vidéken élőknek azért bizakodásra ad okot, hogy a területi különbségek ha lassan is, de csökkenni kezdtek az elmúlt években. Az egy lakosra jutó GDP alapján Budapest gazdasági fölénye a világgazdasági válság elmélyülésekor, 2009-ben volt a legnagyobb. Ezt követően előnye mérséklődött, illetve a többi régió lemaradása csökkent, főleg azoké, amelyekben jelentős a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó ágazatok szerepe.

Sokat köszönhet az Audinak Győr: az összes megyét tönkreverte
2016-ban Budapest régió mellett csak Nyugat-Dunántúl fajlagos gazdasági teljesítménye haladta meg az országos átlagot, Közép-Dunántúlé 5,2, a többi régióé 29-36%-kal elmaradt attól.

Mintha nem is ugyanabban az országban élnénk: szétszakadt a magyar gazdaság
Mélyebb területi bontásban az előbbieknél is nagyobb a különbség: a fejlettségi rangsorban a fővárost - ahol a hazai átlag több mint kétszerese volt 2016-ban az egy lakosra jutó GDP) -Nyugat- és Közép-Dunántúl 2-2 megyéje követi. Győr-Moson-Sopron gazdasági teljesítménye az országos 1,4-szerese volt, Fejéré és Komárom-Esztergomé kismértékben meghaladta az átlagot, Vasé valamelyest elmaradt attól.

A többi megye egy lakosra jutó GDP-je jóval alacsonyabb, közülük még a legfejlettebbnek számító Pest megyében is 19%-kal alacsonyabb a mutató értéke az országosnál. Az említetteken kívül Bács-Kiskun, Veszprém, Zala és Csongrád megyékben haladta meg az átlag háromnegyedét.

A fejlettségi sorrend végén álló Nógrád megye gazdasági produktuma az országosnak mindössze 43%-a volt 2016-ban, a szélső értékek (Budapest és Nógrád megye) között 4,7-szeres a különbség.

Hosszabb időtávon a viszonylag fejlett nyugat- és közép-dunántúli megyék teljesítménye ingadozik a leginkább, mivel ezek gazdasági szerkezetében nagyobb a döntően exportra termelő, így a globális gazdasági változásoknak is kitett feldolgozóipari ágazatok súlya.

Összességében 2010 óta Budapest pozíciója gyengült, a fejlettségi rangsor élén álló megyék közül Győr-Moson-Soproné, Fejéré és Vasé számottevően erősödött, Komárom-Esztergomé alig változott. A közepesen fejlett - és 2012 óta szintén járműipari központtá váló - Bács-Kiskuné, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyéé is erősödött. A rangsor végén Nógrád megye lemaradása tovább nőtt, nemcsak az országos átlaghoz, hanem a közvetlenül előtte álló Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyéhez képest is.

 

• Forrás:
  portfolio.hu