Egy évvel azután, hogy történelmi rekord alacsony vízállás alakult ki a Duna teljes hazai szakaszán, idén ősszel ismét feltűnően sekély a folyó vize.

Magyarországon több olyan fontos erőmű működik, melyek hűtésében a folyóvíznek szerepe van, de ezek eddig a nagy szárazság okozta alacsony vízállás esetén is megoldották és megoldják a hűtést és a folyamatos villamosenergia-termelést. A folyók vízszintje azonban nem csak itthon alacsony, a balkáni vízenergia-termelés visszaesése pedig a hazai áramtőzsdei árak megugrásához is hozzájárulhat.

Az Országos Vízjelző Szolgálat adatai szerint a vízszint jelenleg Budapesten körülbelül 70 centiméterrel, Paksnál pedig nem egészen egy méterrel áll a legkisebb megfigyelt vízállás (LKV) felett. A szolgálat egyhetes prognózisa alapján a következő napokban folytatódhat az apadás és ugyan október utolsó napjaiban várható némi javulás, de továbbra is kevés víz marad a folyóban.

Ez nem elsősorban a szokatlanul száraz magyarországi időjárás következménye, sokkal inkább okolható érte a Duna közép-európai, németországi, ausztriai és szlovákiai vízgyűjtő területeinek csapadékhiánya. Így a jelenség nem csak nálunk, de az említett és a folyó útjába eső balkáni országokban is érzékelhető, és nem csak a Duna, de más folyók, például a Rajna vagy az Elba szintje is alacsony. A nyári-őszi alacsonyabb vízállás (úgynevezett kisvíz) kialakulása, valamint a téli-tavaszi tetőzés váltakozása egyébként megfelel a természetes ciklusnak, a problémát az jelenti, hogy az utóbbi években a nyári-őszi vízszint szélsőségesen, a korábbi évek átlagánál jóval mélyebbre süllyedt.

A folyók alacsony vízszintje több szektort is érzékenyen érinthet, így az ivóvíz-szolgáltatást, a mezőgazdaságot, valamint az idegenforgalmi és szállítási ágazatot, utóbbiakban pedig a Dunán kialakult helyzet miatt a tavalyihoz hasonlóan már korlátozásokat is életbe kellett léptetni. A folyók energiahordozók és nyersanyag továbbításában alapvető szerepet töltenek be, ezért az extrém kisvíz közvetve az ipart, így az energiaipart is negatívan befolyásolhatja. A szállítási problémák az erőművek tüzelőanyag-utánpótlását is megnehezíthetik, ahogyan ez például németországi szénerőművek esetében tavaly és idén is történt. A kis vízszint másképpen is bezavarhat az energiaellátásba. 2018 és 2019 nyarán több európai országban csökkent a folyóvíz-hűtötte nukleáris, szén- és gázerőművek termelése, bizonyos egységeket pedig le is kellett állítani a hűtési hatásfok romlása és a környezetvédelmi célú visszaterhelés miatt, ám ekkor a szélsőségesen alacsony vízszinthez kiemelkedően magas vízhőmérséklet is társult.

Magyarországon több olyan fontos erőmű működik, melyek hűtésében a folyóvíznek szerepe van. A nagyobb, 50 MW beépített teljesítmény feletti hazai erőművek közül a Gönyűi, a Kelenföldi, a Csepel II, a Dunamenti, valamint a Paksi Atomerőmű veszi a Dunából a hűtővizet. (A Tisza II Erőmű a Tisza vizét veszi igénybe, ugyanakkor ez jelenleg nem üzemel.) Az erőművek hűtését úgy tervezték, hogy az az addig mért legalacsonyabb vízállásnál alacsonyabb vízállás esetén is megoldott legyen. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közlése szerint a szélsőséges időjárás okozta folyóvíz-ingadozás a múltban és a jelenben sem okozott műszaki, hűtési problémát. Az erőművek kiemelkedően nagy szárazság miatti alacsony vízállás esetén is megoldották és megoldják operatív szinten a hűtést és a folyamatos villamosenergia-termelést. (A hazai erőműveknél tüzelőanyag-ellátási problémák sem ismertek.)

Az alacsony vízszint, valamint a magas vízhőmérséklet miatt azonban a Paksi Atomerőműben 2018-ban több alkalommal úgynevezett intézkedési tervet léptettek életbe. Biztonsági kockázat sem nyáron, a Duna alacsony vízállás melletti felmelegedésekor, sem ősszel - , amikor alacsonyabb hőmérséklet mellett a vízállás rekord mélységbe süllyedt - nem jelentkezett. A négy blokk hűtővíz-igénye másodpercenként körülbelül 100 köbméter, míg a Duna vízhozama a legalacsonyabb vízállása esetén is mintegy 800 köbméter körül alakult. A vízhozam azonban nem minden. A felmelegedett víz miatt a blokkok termikus hatásfoka romlik, ezért a nyári kánikula miatt az erőmű által termelt villamos energia mennyisége néhány tíz megawattal csökkenhet, és csökkent is tavaly és idén nyáron. Emellett az a lehetőség sem volt túl messze, hogy környezetvédelmi okokból csökkentsék az erőmű teljesítményét, megelőzendő a Duna használt hűtővíz általi túlmelegítését.

Az őszi időszakban a hőmérséklet (egyelőre) nem jelenthet gondot, de az alacsony vízszintről érdemes ejteni pár szót. A hűtésre szánt vizet az erőműhöz szállító csatornába csak addig jut be a víz, amíg a Duna paksi vízszintje nem süllyed a tavaly mért történelmileg legalacsonyabb érték alá körülbelül 1 méterrel. Ha ez megtörténne, árvízvédelmi szivattyúkkal akkor is el tudnák látni ugyan a blokkok biztonsági hűtéséhez szükséges 10 köbméter/másodperces igényt, de ez csak a nem üzemelő blokkok számára lenne elegendő - vagyis ebben az esetben le kellene állítani a teljes erőművet a biztonság érdekében. Ekkor a hazai áramtermelés fele kiesne a rendszerből, ami rövid távon is rendkívüli helyzetet eredményezne. Az új blokkok hűtéséhez 120-140 köbméterre lesz szükség másodpercenként, vagyis, ha a terv szerint pár évig egyszerre üzemel majd mind a hat blokk, a hűtővízigény 220-240 köbméter/másodperc körül alakul majd. Az előzőekre is tekintettel az új blokkok szivattyútelepe közel 2 méterrel mélyebbre kerül, mint a jelenlegi. A Duna vízszintje jelenleg még körülbelül egy méterrel a rekord alacsony érték felett áll Paksnál. 

A folyók alacsony vízállása más módon is éreztetheti hatását a magyar energiaellátásban. Bár a hazai vízerőművi kapacitás elhanyagolható (56,2MW), a balkáni vízerőművek termelése ugyanakkor közvetve hat a szomszédos országokéval összekapcsolt, nagy importfüggőségű magyar villamosenergia-piacra is. Így történt idén nyár végén is. Augusztus utolsó hetében és szeptember első napjaiban a hazai tőzsdei áramárak jóval magasabbak voltak a megszokottnál, amelynek egyik oka kínálati szűkösség létrejötte volt.

 

• Forrás:
  portfolio.hu