Salátatörvényben módosítaná a kormány az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat, feladatköröket.
A módosítás értelmében törvényileg szabályoznák, hogy az iparűzési adót a helyi tömegközlekedésre kell elsősorban fordítani, az önkormányzatok nem szólhatnának bele, mi épül a településen, a szabálysértési ügyeket pedig átadnák a rendőrségnek. Karácsony Gergely a javaslatok visszavonására szólította fel a kormányt.
A kormány tervei szerint 2020. március elsejétől a járásközpont városok jegyzőinek át kellene adniuk a megmaradt, építési igazgatással kapcsolatos feladataikat a kormányhivataloknak. Az erre a munkára fordított pénz, ami eddig az önkormányzatoknál volt, szintén menne az államhoz. Így aztán az önkormányzatoknak nem lesz beleszólása abba, mi épül a városokban, kerületekben, csak abba, hogy azok hogy fognak kinézni – írta meg az Index.
A másik sarkalatos pontja a törvénymódosításnak, hogy törvényben megszabnák: az önkormányzatoknak iparűzési adóbevételükből elsőként a tömegközlekedést kell finanszíroznia. Ez például megrogyasztaná a fővárosi költségvetést.
Karácsony Gergely arról beszélt, hogy a törvényjavaslatok közül a fővárosi kompetenciákat csak a helyi iparűzési adó kérdése érinti.
A főpolgármester szerint a főváros döntését nem befolyásolja érdemben a mostani törvényjavaslat. Karácsony azt ígérte, hogy a városvezetés ettől függetlenül is mindent meg fog tenni azért, hogy bővíthessék a budapesti tömegközlekedésre fordítható forrásokat.
„Nem fogunk kevesebbet költeni a közösségi közlekedésre annál, mint amennyit az előző években a főváros erre költött. De ehhez köszönjük szépen, nem szorulunk a parlament és a kormány jogszabállyal meghatározott iránymutatására” – mondta Karácsony. Azt is hozzátette: politikailag életveszélyes iránynak tarja, ha az állam azt gondolja, hogy nem kell részt vennie a közösségi közlekedés finanszírozásában. Márpedig a szóban forgó javaslat Karácsony értelmezésében épp azt a politikai utat kövezi ki, amelyen a kormány kivonulhatna a BKK finanszírozásából.
Karácsony Gergely szerint elsősorban nem is a törvényjavaslat tartalmával van probléma – hiszen azt jogi és igazgatási értelemben is értelmezhetetlennek tartja – hanem azzal, ahogyan be lett nyújtva és ahogyan azt kommunikálták. Karácsony szerint Orbán Viktor és a kormány felrúgta azt a megállapodást, amely szerint a kormány nem nyújthatna be a fővárossal való egyeztetés nélkül olyan javaslatot, amely Budapest működését érinti. Ezt a megállapodást ugyan még Tarlós István főpolgármestersége idején kötötték meg, de az október 13-ai választások után a miniszterelnök és a kormány kommunikációja is világosan azt mondta: Karácsony Gergely megválasztását követően is fennáll.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azt mondta, a kormány már a választások előtt készen állt a közigazgatással kapcsolatos intézkedésekre. A lényeg, hogy a kormány szerint nem szerencsés az építéshatósági engedélyek megosztott volta, szerencsésebb, ha ezek egy kézben vannak. A jövőben a szabályozási jogkörök maradnának az önkormányzatoknál, de az építéshatósági jogkörök az államnál (kormányhivatalok) lennének kizárólag. Hozzátette, a kormánynak nem szándéka kifarolni a BKV finanszírozásából, minden olyan forrás, amit Tarlós Istvánnak a kormány megígért, továbbra is rendelkezésre áll.
Az iparűzési adó módosító javaslatáról Gulyás azt mondta, a kormány nem akar változtatni az önkormányzatok jelenlegi forrásmegosztási rendszerén. Pusztán azt akarja, hogy az iparűzési adó bevételeiből a helyi közösségi közlekedést kelljen első helyen finanszírozniuk az önkormányzatoknak. A 800 milliárdos iparűzési adóbevételből nagyjából 150 milliárd forintot kap a főváros. A kormány garantálja a 3-as metró felújításához szükséges 80 milliárd forintos támogatást a fővárosnak. Hozzátette: Budapesten a kormány 15 milliárd forintot ad és ezután is fog adni a diák- és nyugdíjasbérlet kiegészítésre, valamint 12 milliárd forintot normatív támogatásként a közösségi közlekedésre.
- Forrás:
ittlakunk.hu