Miután Orbán Viktorék visszavonták a pályázatot, biztossá vált, hogy nem lesz olimpia 2024-ben Budapesten.

Ez azt is jelenti, hogy teljesen átrendezik a fejlesztésre költendő pénzeket, Lázár János már be is lengette, hogy inkább vidékre költ a kormány.

Most úgy néz ki, Budapest bukja a reptéri út felújítását, de velodrom, az lesz.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton egy debreceni fórumon már utalt is rá, hogy a főváros búcsúzhat a forrásoktól: Budapestnek nem kellett az olimpiára ezermilliárd forint fejlesztési forrás, így abból a vidék fejleszthető.

A miniszter szavait hétfőn Tuzson Bence, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár már úgy igazította ki, hogy még nem született döntés az olimpiai pályázattól való visszalépés után felszabadult pénzekről.

A Tarlós-lista (ezeknek a fejlesztéseknek maradniuk kell):

• 3-as metró felújítása

• árvízvédelmi fejlesztések

• P+R parkolók bővítése, építése

• BKV-járműállománycsere

Vitézy Dávid, a BKK korábbi igazgatója Facebook-oldalán írt arról, óriási kár lenne, ha a fontos fővárosi infrastrukturális fejlesztések megfeneklenének. Még ha az olimpiai pályázat visszavonásából ez első ránézésre következhetne is, reméli, hogy nem így lesz.

A Vitézy-lista (ezeknek a fejlesztéseknek maradniuk kellene):

• a budapesti nemzetközi reptér bekötése az országos vasúti hálózatba

• a körvasút bevonása a város életébe a hiányzó megállók megépítésével és a kapacitás bővítésével

• a csepeli, ráckevei hév, az elővárosi vonatok és a pesterzsébeti villamosok ma rémes belvárosi kapcsolatrendszerének fejlesztése

Bár egyelőre nincs kormányzati döntés róla, már most valószínűsíthető, hogy költségük és olimpiaspecifikusságuk miatt számos tervezett beruházás elmarad, vagy a bizonytalan távoli jövőbe csúszik.

A szinte biztos elmaradó fejlesztések listája:

• Galvani híd (kétszer három sáv), kapcsolódó úthálózattal

• híd a Soroksári Duna-ágon (a Galvani folytatása)

• kerékpáros- és gyalogoshidak (Csepel szigetcsúcs, Margit-sziget, Óbudai-sziget)

• a csepeli HÉV gyorsvillamossá alakítása, összekötése a 2-es villamossal

• a ráckevei HÉV átalakítása (föld alá helyezése, egy részének kiváltása villamossal)

• a kelebiai vasútvonal áthelyezése a Duna-partról (150-es számú vasútvonal korrekció)

Kissé reménytelibb azoknak a fejlesztéseknek a sorsa, amikről már korábban, az olimpia előtt is szó volt, valamint nem csak a fővárosnak hasznosak.

Bizonytalanná váló fejlesztések listája:

• az 1-es villamos Etele térig történő meghosszabbítása,

• a kisföldalatti felújítása, meghosszabbítása, járműcsere

• a Déli összekötő vasúti híd bővítése (harmadik vágány), plusz új vasúti megállóhelyek a vonalon (S-Bahn-fejlesztés)

• az M1-es autópálya kétszer háromsávossá bővítése Budapest és Győr között,

• az M7-es autópálya kétszer háromsávossá bővítése Budapest és Balatonvilágos között

Azt gondolhatnánk, hogyha valami, akkor a megépítendő sportlétesítmények listája jelentősen megkurtul.

Csakhogy kormányhatározat született januárban arról, hogy a legtöbb létesítmény olimpia nélkül is megépül.

A Kemény Ferenc-lista (tehát ezek az olimpia nélkül is megépülnek):

• Budapesti Xtrém Szabadidő Park, Csepel

• Dunai Evezős Központ, Ráckevei Duna-ág, 8 ezres szlalompályával

• Budapesti Atlétikai Stadion és szabadtéri edzőpályák, Ferencváros és Csepel, 55 ezer néző befogadására alkalmas, az olimpia után visszabontották volna kisebbre

• fedett pályás atlétikai multifunkciós csarnok, Csepel, 12 500 fős befogadóképességgel

• Új Budapesti Teniszközpont, Csepel, 16 teniszpálya

• Új Budapesti Velodrom, Óbuda, a volt Fővárosi Gázgyár területén

• Takács Károly Nemzeti Lövészeti Központ, a Nagytétényi lőtéren

• Nemzeti Lovas Központ, az Üllői Tangazdaság területén

• új jégcsarnok, uszoda és futókör, Zuglóban, a Budapesti Olimpiai Központban

• BOK Sportcsarnok, új B csarnok, a Budapesti Olimpiai Központban

• a Népliget most is sportolásra hasznosított területének fejlesztése

Értesülések szerint,  a program egyik olvasata ugyan az lehet, hogy a kormány az olimpiától függetlenül is jelentős összeget szánna sportinfrastruktúrára. A másik lehetőség azonban az, hogy az új programmal a budapesti olimpia potenciális költségeit akarták csökkenteni papíron: ha így is, úgy is megvalósul a Kemény Ferenc Program 2022-ig, akkor lehet azzal érvelni, hogy a beruházások nem az olimpiához tartoznak. Éppen ezért többen úgy gondolják, hogy a Kemény-lista biztosan rövidülni fog hamarosan.

Nincs rajta a listán az új Puskás-stadion, amit jövőre kezdenek el építeni az olimpiától függetlenül, és a jelenlegi becslések szerint 190 milliárd forintba kerül majd.

Forrás:
index.hu