Komáromban felavatták a BYD első kontinentális európai buszgyárát, ahol nemsokára két műszakban évi 400 járművet fognak összeszerelni.

Lesz egy közös vonásuk: hírből sem ismerik a dízelmotort, tisztán elektromos hajtásúak lesznek.

Bemutatjuk a cég terveit, a beruházás hátterét, a magyar fejlesztésű alternatívát és a korábbi tapasztalatokat a nálunk futó hagyományos kínai buszokkal.

Mi az újdonság az elektromos buszokban? Hiszen évtizedek óta járják Budapest, Szeged és Debrecen utcáit, egyetlen gramm kormot sem bocsátanak ki, és úgy hívják őket, hogy trolik. Igen ám, de ezek felsővezetékhez vannak kötve, amit kiépíteni és üzemeltetni sem olyan egyszerű, rugalmasnak sem mondható a megoldás (igaz, ezen javított valamennyit az új típusok részben önjáró üzemmódja), és a házak vagy oszlopok közé kifeszített pókháló sem teszi szebbé a városképet.

Kézenfekvő megoldás az energiát magában a buszban tárolni, eleink is jól tudták. Amikor Budapesten 1915. március 1-jén elindult a legelső buszjárat, a kettőből az egyik jármű elektromos hajtású volt – egy Austro-Daimler, XX-1 rendszámmal. Ám az akkutechnológia nemhogy egy teljes évszázaddal ezelőtt, de még a közelmúltban sem volt igazán alkalmas arra, hogy kiszolgálja a menetrend szerinti járatokat.

Ezért aztán a nagy buszgyártók sem törték kezüket-lábukat, hogy a dízeleket ilyennel váltsák ki, máig inkább a földgázüzemet, ritkábban a hidrogénhajtást kínálják alternatívaként.

Tiszta a levegő

Pontosan ez az egyik oka annak, hogy egy viszonylag fiatal kínai cég, a BYD lehetett mára a világ legnagyobb villanybuszgyártója. Vannak persze más előzmények is, hiszen kezdettől fogva akkumulátorok készítése a vállalat első számú profilja, a lítium-ion technológia fejlesztésére dollármilliárdokat költöttek, és mindehhez Kelet-Ázsia legnagyobb országa nyersanyagban gazdag. 

Ráadásul óriási igény van arrafelé az elektromobilitásra, hiszen Peking, Sanghaj és oly sok más nagyváros szmogban fuldoklik. ,

A világszerte 220 ezer dolgozót foglalkoztató óriáscég úgy döntött, első kontinentális európai buszgyárát Magyarországon húzza fel – fontos hídfőállása lesz ez az EU-s terjeszkedésnek, de nem az egyetlen, hiszen (még a brexit előtt) Nagy-Britanniában is üzem indításáról döntöttek, a következő bázis pedig Franciaország lesz. Nálunk elsősorban városi és távolsági modellek készülnek, bár utóbbiak használhatóságának gátat szab a hatótávolság: főleg városnézésre, transzferekre, rövidebb kirándulásokra lesznek alkalmasak az elektromos turistabuszok. 

Forrás:
origo.hu