Augusztus 1-jétől változik a különböző húskészítményekre vonatkozó szabályozás.

Keddtől nem nevezhetik húsnak azt, ami nem az.

A húscafat – ami a csontról mechanikusan lefejtett rész – pedig nem hús. Azt nevezik így, amit a csontozás után, a friss húsos csontokról vagy bontott baromfiból úgy nyernek, hogy az izomrostszerkezet sérül vagy módosul. Az elnevezésben a mechanikus csak annyit jelez, hogy ez nem kémiai úton történik. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a maradványokat szőröstül-bőröstül beteszik egy úgynevezett szeparátorba, majd ott ezt összezúzzák, pépesítik, végül átpaszírozzák. Ami ebből a trutyiból a paszírozón átfér, azt nevezik „csontokról mechanikus úton lefejtett résznek”. Ezt a sűrítményt utána hozzáadják a különböző húskészítményekhez.

Felvágottnak az nevezhető augusztus 1-jétől, amiben minimum 50% a hústartalom és maximum 10% a csontokról mechanikusan lefejtett rész. A párizsinak és a virslinek legalább 51, a krinolinnak 55, a Zala felvágottnak 60, a nyári turistának 65 százalékban kell majd húsból készülnie.

A májasokban minimum 25%-nak kell lennie a májtartalomnak, sertés, szarvasmarha, pulyka májpástétom esetén a májtartalom minimum 35 százalék, a csirke és vízi szárnyas esetén pedig minimum 50 százalék kell, hogy legyen.

Az előírásokat be nem tartó gyártókat büntetni fogják, az egyetlen kiskapu, hogy megváltoztatják a termék nevét, így egyértelművé válik, hogy mi készül húsból, és mi ízfokozóval kevert húscafatból.