Mi lenne a 21. századi Budapest jelképe, szimbóluma? - hangzott el a kérdés a Budapest 2030 Konferencián.

A panelbeszélgetésben résztvevő, különböző szakterületekben jártas szakemberek között volt történész, ingatlanfejlesztő vezérigazgató, a humán főpolgármester-helyettes, egyetemi docens, a Közlekedési Múzeum főigazgatója, és a BKV vezérigazgatója. Mindenki elmondta az elképzeléseit arról, hogy mi lehetne a főváros új jelképe, mi az a dolog a város életében, ami elég impozáns, vagy jelentős ahhoz, hogy szimbólumként lehessen rá tekinteni.

Az egyszerűnek tűnő, ám elég komplex kérdést Gerő András történész indította a panel többi résztvevője felé, ő maga két dolgot említve válaszolt a kérdésre. Az egyik egy óriási Rubik-kocka felépítése, amely kifejezné a magyarságot, mégis attraktív és utal a többi magyar innovációra egyaránt. Egy másik jelkép a Citadella lehetne, ha életet vinnének bele:

"A Citadella egy karakteres városképet adhatna. Az elnyomás jelképe volt egyébként, még a Habsburgok építették a 48-49-es szabadságharc leverését követően, hogy innen nézzenek le a meghódított városra, a magasra épített emlékművel félemlítsék meg a budapesti lakosságot. Később le akarták bontani, végül megmaradt, de azóta sem történt vele semmi."

Noah Steinberg a WING Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy nagyon nehéz egy olyan dolgot mondani, amire majd 100 év múlva jelképként tekinthetünk.

"Leginkább az egyetemeket látom a jelképnek, nagyon gyorsan fejlődik itt a kutatás-fejlesztés, ez pedig igazán segíthet abban, hogy Budapest versenyképes tudjon maradni."

Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes olyan, a következő években zajló szimbolikus fejlesztésekre gondolt, ahol egy épületnek a régi formájába való visszaállítása történik meg. Ez egyfelől szimbolikus, másrészt tartalmilag is sokat tesz hozzá a fővároshoz. Ilyen lehet például a Vár rekonstrukciója, vagy a Liget projekt.

Dr. Vajta László, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának egyetemi docense szerint azon lehet a hangsúly, hogy a környezetet visszaadjuk a városnak, ezért a Liget projekt jó példa lehet a szimbólumra, vagy esetleg egy olyan beruházás, ahol a Duna-partot visszaadják a városnak, jelenleg ugyanis élhetetlennek és a lakók által használhatatlannak látja.

Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója nem egy konkrét épületet, vagy projektet említett, hanem azt vázolta fel, hogy szerinte milyen tulajdonsággal kell, hogy rendelkezzen egy ilyen szimbólum.

"Nem biztos, hogy fenntartható, ha minden új dologra új épületet hozunk létre. A lényeg abban van, hogy a város épített örökségeit megőrizzük, de ezeket újakkal ötvözzük. Ebből fog valami kijönni, ami egyben jelképpé is válik.

Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója az internetet hozta fel példának, ami elhozza az információt, úgy mint a közlekedés az embereket, és csak akkor beszélnek róla, ha nem működik jól. Remélhetőleg eljön egyszer az az idő, amikor senki nem fog a tömegközlekedésről beszélni, ami egyben azt is jelenti, hogy gond nélkül működik.

• Forrás:
  portfolio.hu