A parkolóautomatákat is kamerákkal látnák el, és bevonnák az új, általános, országos megfigyelő-rendszerbe.Gigantikus mennyiségű költségvetési pénzt emészt majd fel a Belügyminisztérium központi figyelőrendszere, mire elkészül.

Gigantikus mennyiségű költségvetési pénzt emészt majd fel a Belügyminisztérium központi figyelőrendszere, mire elkészül.

Pintér Sándor belügyminiszternek azonban nem kell sajnálnia a pénzt az infrastruktúra építésre, Orbán Viktor kormányfő támogatásával olyan hardverek és szoftverek beszerzését tűzte ki célul, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy a hatóságok másodpercek alatt kiderítsék egy-egy keresett személyről vagy járműről, hogy éppen benne van-e az országos rendszer bármelyik kamerájának látóterében, vagy hogy egy korábbi időszakban ki merre járt.

A költségekről a kormányzat eddig nem nyilatkozott, csupán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bírálatából tudható, hogy mekkora összeggel számolnak. Péterfalvi Attila hivatala szerint a projektben 35 ezer kamera képfolyamainak folyamatos gyűjtése valósulna meg a Kormányzati Adatközpontban. A 25 ezer terrabájtnyi megfigyelési adat folyamatos kezelése 50 milliárd forint közpénz elköltését jelentené, derült ki a NAIH Belügyminisztériumnak írt leveléből, amelyet a hvg.hu ismertetett.

Egyes hírek szerint az is szerepel a tervekben, hogy a parkolóautomaták következő generációját is bevonják a hálózatba, és olyan nagy látószögű kamerákkal látják el, amelyek nem az autóforgalmat, hanem a járdát és az ott zajló gyalogosforgalmat figyelnék.

A teljes projektet négy lépcsőben tervezik megvalósítani, amelyből az első a lényegében azonnal működőképes budapesti rendszerek összekapcsolását jelenti. A Budapesti Közlekedési Központ és a FÖRI, a főváros rendészeti igazgatósága eleve olyan kamerahálózattal és irányító központtal rendelkezik, amely nagyobb ráfordítás nélkül megfelel a Belügyminisztérium által támasztott technikai követelményeknek.

A második lépésben jönne a főváros, a harmadikban a megyei jogú városok, a negyedikben az ország többi településének bekamerázása. Becslések szerint Budapesten a tervbe vett ötezer kamerának jelenleg csak a 10 százaléka áll rendelkezésre.

A teljes hálózat kiépülése után jóformán sem autóval, sem gyalog nem lehet majd úgy áthaladni a főváros 300-400 nagyobb csomópontján, hogy arról ne készülne felvétel.

A megyei jogú városok mindegyikébe ötven új kamerát helyeznének ki, az 5000 lakosnál népesebb településeken húszat, a kisebbeken pedig tízet. A beszerzések lebonyolítása, a szerelés, majd a beüzemelés nagyjából két évet venne igénybe.

A rendszer felállása után a rendőrség és a titkosszolgálatok a hozzávetőleg 35 ezer helyen éjjel-nappal rögzített hatalmas mennyiségű adatból kérhetne le információkat bárkiről.

Az adatvédelmi biztos legfőbb kritikája éppen erre a rendkívül tágra hagyott lehetőségre vonatkozott. Péterfalvi szerint a törvénytervezet szövegéből ugyanis szinte teljes mértékben hiányoznak az adatvédelmi garanciák, és nem tudni ki lesz a felelős, ha a képfelvételekből kinyert személyes információkat valaki nem rendeltetésszerűen használja fel.

• Forrás:
  24.hu