A világ legnagyobb, kínai állami tulajdonban levő vasúti járműgyártója is érdeklődik a ferihegyi gyorsvasút megépítése iránt.

Egy 2017-es tervben az áll, hogy a CRRC építene vasutat a Liszt Ferenc-repülőtér és a Keleti pályaudvar között, és arra kéri a kormányt, hogy segítsen a szükséges engedélyek megszerzésében, és nyilvánítsa kiemelt beruházássá a projektjüket – írta meg a HVG.

Hosszú évek óta téma a ferihegyi repülőtér és a belváros vasúti, kötöttpályás összeköttetésének megteremtése. Még a 3-as metró építésének idején merült fel, hogy a metróvonalat egészen a reptérig meghosszabbítsák, aztán ebből nem lett semmi.

Néhány éve újra napirendre került a megvalósíthatóság terve. A kormány 2016 év végén döntött a repülőtér és a Nyugati pályaudvar vasúti összekötéséről. Több megoldás is felmerült, a kormány akkor egy 29 kilométeres új vasúti pálya kiépítését részesítette előnyben, amely a Budapest-Cegléd-Szolnok vasúti vonal új nyomvonala is lenne. Ez egy új vasúti pálya építését jelentené a régi ceglédi vonallal párhuzamosan Kőbánya-Kispest állomástól egészen Monorig. A vonal az adottságok miatt jelentős részben föld alatt haladna, a 2-es terminálnak is a föld alatt lenne az állomása.

Tavaly októberben a kormány 225 millió euró (73 milliárd forint) értékű hitelszerződést kötött az Európai Beruházási Bankkal. Varga Mihály pénzügyminiszter ekkor bejelentette, hogy ebből a pénzből többek mellett a ferihegyi repülőtér vasúti összeköttetését is megteremtenék.

Ehhez képest teljesen új megoldást vet fel a hvg.hu-n megjelent tervezet. A dokumentum szerint a gyorsvasút nyomvonala, amelyet a kínai cég építene és üzemeltetne, a jelenleg is létező MÁV-vonalakkal párhuzamosan, de külön pályán haladna. A szakaszon 13 híd épülne összesen 5,5 kilométer hosszan, azaz a pálya egyharmada magaslaton menne. A városközpontot 15-18 perc alatt érnék el a vonatok, amelyek csúcsidőszakban 10-12 percenként közlekednének, de egész éjszaka is járnának, a legkevésbé frekventált időszakban is félórás gyakorisággal.

A megvalósításban két kínai társaság konzorciuma venne részt: a CRRC intézné a kivitelezést és az üzemeltetést, és a Bank of China lenne a finanszírozó. A dokumentumban az áll: „a konzorciumi partnerek a magyar állam pénzügyi szerepvállalására nem tartanak igényt”.

A reptéri vasút tervezett jegyára egy utazásra 3.175 forint lenne.

A CRRC saját maga üzemeltetné a vasutat várhatóan 30 évig, majd öt évig az infrastruktúra üzemeltetésében még közvetve részt venne. A befektető 35 év alatt várja a beruházás megtérülését és a hitel visszafizetését, ezután a pálya üzemeltetését térítésmentesen a magyar államnak adná.

A CRRC maga gyártaná a járművet is, 6 db 300 férőhelyes elektromos motorvonatot, az infrastruktúrával együtt 180 milliárd forintos beruházási költséggel számol.

A dokumentumban leírtak szerint a közvetlen reptéri expressz előnye a tervezett MÁV-os reptéri vasúttal szemben az lenne, hogy külön pályán haladna, így gyorsabb, pontosabb, megbízhatóbb lenne, s így a MÁV-énál magasabb minőségű szolgáltatást nyújtanának.

A hvg.hu által megkérdezett szakmai szervezetek, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE), és a Közlekedő Tömeg Egyesület is a MÁV-os verziót látják kedvezőbbnek, mivel az kapcsolódna a meglévő vasúti hálózathoz ezzel számos vidéki településnek is összeköttetése lenne a repülőtérrel.

• Forrás:
  ittlakunk.hu