Munkáspárt programjai

A Magyar Munkáspárt programja

Miért van az?

Egy szabályt ismerünk:

A Munkáspárt Budapesti honlapja

Fogjunk össze a jövőnkért

Támogatni kívánom anyagilag a Munkáspártot

Megjelent A Szabadság legújabb száma: Megjelent A Szabadság legújabb száma:

Levelezésem

PayPal adomány

Hírlevélre feliratkozás

[Form hirlevel not found!]

Komoly fegyverkezésbe kezdett a Magyar Honvédség

Komoly fegyverkezésbe kezdett a Magyar Honvédség

Nyolc szállító repülőgépet, 36 helikoptert, 44 modern harckocsit, 24 nagy teljesítményű önjáró löveget vesz Magyarország, amellyel az elmúlt 25 évben legatyásodott Magyar Honvédség 50 éves technológiai ugrást hajt végre.

A 2020-tól érkező német Leopard 2-esekkel a környező országok közül Magyarországnak lesznek a legmodernebb harckocsijai. A Zrínyi Miklósról elnevezett haderőfejlesztési programra 2026-ig több mint 3500 milliárd forintot költenek. Technika tehát lesz, a kérdés az, lesz-e elég katona hozzá.

A 2000-es évek közepére a Magyar Honvédség már csak nagyjából ötven, teljesen elavult T–72-es harckocsival rendelkezett, amelyek fele használhatatlan állapotban volt. Ezeket csak azért tartották meg, hogy az alkatrészeikkel életben tudják tartani a többit. Ebben az időben nem volt olyan helikoptere a hadseregnek, amelyet harci helyzetben használni lehetett volna. 

A magyar légierő büszkeségei a 2006-ban beszerzett Gripenek voltak. A 14 gépből 2016-ban 12 volt használható: egy gép a csehországi Čáslav katonai repülőterén tartott gyakorlat során túlfutott a kifutópályán, és összetört, a másik egy Kecskeméten végrehajtott kényszerleszállás közben sérült meg.

A balkáni és afganisztáni missziókban részt vevő magyar katonákat igyekeztek a lehető legjobban felszerelni, de sokan közülük inkább vettek maguknak modernebb pisztolytáskát, bakancsot vagy taktikai mellényt, így elég szedett-vedett benyomást keltettek a többi missziós katona között.

3500 milliárd forint tíz év alatt

A Magyar Honvédségnek az is nagy logisztikai kihívást jelentett, hogy a déli határon megszervezze a kerítés megépítését. A magyar miniszterelnök ebben az időben egyre többet beszélt a honvédség fejlesztéséről. Feltehetően ő sem arra gondolt, hogy ez a kis ország bármikor is képes lesz saját hadseregével megvédeni önmagát. 

Éppen húsz éve vagyunk a NATO tagjai, de ez nem jelent automatikus védelmet – legalább annyi kötelezettséggel is jár. A kollektív védelem alapja, hogy egyenként is működőképes hadseregek adják össze erejüket. Ezt nem Donald Trump találta ki, hanem a NATO-alapszerződésben szerepel, csak az amerikai elnök mostanra mindenki számára egyértelművé tette, hogy ha az európai országok nem fordítanak többet (GDP-jük 2 százalékát) a hadseregük fejlesztésére, akkor az amerikaiak sem fogják megvédeni őket. 

 

A magyar hadsereg fejlesztésének igényével egybeestek az ukrajnai háború tanulságai is: nem túl nagy katonai erő alkalmazásával Ukrajna jelentős területi veszteségeket szenvedett. A hadsereg fejlesztését a kormány emellett gyakran indokolja a nemzetközi terrorizmus térhódításával és a bevándorlási hullámmal is. 2016-ban született döntés a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési programról, amely igyekszik bepótolni az elmúlt 25 év lemaradását. A tervek szerint 2026-ig 3500 milliárd forintot fordítanak a Magyar Honvédség fejlesztésére.