Munkáspárt programjai

A Magyar Munkáspárt programja

Miért van az?

Egy szabályt ismerünk:

A Munkáspárt Budapesti honlapja

Fogjunk össze a jövőnkért

Támogatni kívánom anyagilag a Munkáspártot

Megjelent A Szabadság legújabb száma: Megjelent A Szabadság legújabb száma:

Levelezésem

PayPal adomány

Hírlevélre feliratkozás

[Form hirlevel not found!]

Átalakulhat a parkolás Budapesten: így kapják vissza a gyalogosok a közterületeket

Átalakulhat a parkolás Budapesten: így kapják vissza a gyalogosok a közterületeket

Ahány kerület, annyiféle zóna, parkolási időszak és árazás jellemző a budapesti utcai parkolásra.

Jelenleg a fővárosban 112 ezer fizetős parkolóhely van, de pár évvel ezelőtt még egyszerűbb volt kiigazodni, hogy hol, mennyit kell fizetni, miközben ma már egy kerületen belül is elég nagy különbségek lehetnek.

Egy felmérés szerint a XIII. kerületben körülbelül 29 000 fizetős parkolóhely van és még így is, minden 3. lakásra jut csak egy parkolóhely. Az V. kerületben 5300, a VI. kerületben 6700, míg a VII. kerületben 7000 fizetős parkolóhely van. Elsőre ez nem hangzik soknak — a XIII. kerületet leszámítva — de ezeket a számokat érdemes összevetni például a második kerület adataival, ahol nagyjából 6300 parkolóhely van, viszont ez a kerület tizennégyszer nagyobb, mint az ötödik és majdnem háromszor nagyobb, mint a tizenharmadik kerület.

Az árak egyébként 175 és 525 forint között ingadoznak óránként, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. térképén mindez részletesebben is megtekinthető. A helyszűke azonban szinte minden zónában általános, ebből is jól látszik, hogy a belváros az, ahol mielőbb szükség lenne parkolófejlesztésre. A fővárosban ezer lakosra 365 autó jut és gyanítható, hogy ez a szám pár év alatt jelentősen növekedni fog.

Mi a megoldás?

Nyilvánvaló, hogy halaszthatatlan a gépjárművek parkolásának rendszabályozása Budapest belső kerületeiben és hiánypótló lenne még több P+R parkolót építeni a peremkerületek széleihez. A BKK adatai szerint jelenleg a fővárosban mindent összevetve 5200 P+R parkolóhely áll rendelkezésre, ebben benne vannak a kerületek és a bevásárlóközpontok által üzemeltetett P+R parkolók is. Ez elég csekély ahhoz képest, hogy legalább 275 ezer darab ingázó személygépkocsi közlekedik Budapesten.

Molnár László, közlekedésépítő mérnök, a Főmterv visszavonult vezérigazgatója szerint a dugókérdés ma már annyival rosszabb a válság előttinél, hogy a probléma már nemcsak a főutakkal van, hanem a mellékutcákban, lakóutcákban egységesen rossz a helyzet. A kisebb utcák, a menekülőutakat kereső autókkal egyre jobban telítődnek, ráadásul ezeknek a szűkebb utcáknak a keresztmetszetét tovább csökkentik a kétoldalt parkoló autók. Az álló autók helyfoglalása és a közúti forgalom együtt jelenti a problémát. Ha az autók nagy részét nem lehet kivonni a közterületekről, magas garázsba, mélygarázsba, P+R parkolókba „tömöríteni”, akkor előbb-utóbb dráma lesz – mondta a szakember.

Nem csak az autósoknak lenne jobb, ha a közterületekről kivonnák a parkoló autókat de a környezet és a gyalogosok számára is fellélegzést jelentene. A gyalogosok több területhez juthatnának és a környezetszennyezést is vissza lehetne szorítani, hiszen a hosszú percekig tartó parkolóhely-kereséssel töltött idő és üzemanyaggőz minimálisra csökkenne. Az ilyen helyzetekben jó megoldás a parkolóházas parkolás.

A XIII. kerület újlipótvárosi részén péládul már a fizetős rendszer ellenére is óriási parkolóhely hiánnyal küzdenek a lakosok és ott dolgozók, hiába a 440 forintos óránkénti parkolódíj. Ezen a részen csak minden 3,2 lakásra jut egy parkoló, ennek megfelelően dugig vannak az utcák gépkocsikkal. A prognózisok szerint a városrész fiatalodásával még több autó lesz, a parkolóhelyzet folyamatosan romlik. A kerület az utcák egyirányúsításával próbált területet felszabadítani a parkolás megoldásához, de ez sem hozott eredményt. Az utcákban a többnyire minimális méretűre zsugorított gyalogos- és közlekedési útfelületek között minden helyet a parkoló autók töltenek ki, írja az önkormányzat megrendelésére készült friss tanulmány.

Itt, az utca területének több, mint hatvan százalékát gépjárműtárolási célra használják, a terület további legalább 20 százalékát foglalja el a járműforgalom, és a maradék kevesebb, mint 20 százalékon osztozik az összes többi lehetséges városi köztérhasználat. Napi teher, hogy a gyalogosok sem férnek el a szűk járdákon, nemhogy a babakocsival közlekedők, vagy kerekesszékesek.

Technológiai megoldások és zárt parkolók

Az utcai parkolás átirányítását a zárt parkolókba és a kihasználatlan irodaházi garázsokba már évekkel ezelőtt zászlójára tűzte néhány hazai startup vállalkozás. Első lépésként azt kellett megoldani, hogy egy applikáción keresztül az autósok mindig képbe tudjanak kerülni, hol vannak szabad parkolóhelyek, ha éppen forgalmas belvárosi helyszínre igyekeznek, például esténként színházba, vagy étterembe.

De az utca terhelését már önmagában azzal is csökkenteni lehet, ha a parkolás nem vesz el extra időt: egy nemzetközi felmérés szerint a zárt területi parkolások alkalmával átlagosan 15 percet töltenek az autósok a parkolással járó járulékos tevékenységekkel, aprópénz, vagy parkolócédula-kereséssel, vagy a garázsmesterrel történő vesződéssel. Ennek a helyzetnek a kezelésére vezették be Debrecen összes zárt parkolójában a hazai fejlesztésű Rollet megoldását. Ez úgy működik, hogy az autós letölt egy applikációt, regisztrálja a rendszámát, bankkártyáját és onnantól kezdve az alkalmazás mindent elvégez a sofőr helyett.

A parkolóházban elhelyezett rendszámfelismerő rendszer azonosítja az autót, automatikusan felnyitja előtte a sorompót, majd távozásnál automatikusan levonja a parkolás összegét. Számítások szerint a módszer igénybevételével a plázák 15 százalékkal több autóst tudnának fogadni egységnyi idő alatt, és ezzel a környező utcákat is tehermentesíteni lehet.