A jövőben az állam alakítja ki a hulladékgazdálkodás országos tervét, határozza meg a közszolgáltatás minimális színvonalát területenként a szolgáltatási díjakat, és ellátja a központi szervezési feladatokat, a díjbeszedést és a kintlévőségek kezelését.

Az új rendszerben négyoldalú jogviszony jöhet létre a lakos, az állam nevében eljáró koordináló szerv, az önkormányzat és a helyi közszolgáltató között.

A cél a rezsicsökkentési eredmények megőrzése, a hulladékgazdálkodás fenntartható működése, a hulladéklerakás visszaszorítása, a házhoz járó elkülönített hulladékgyűjtési rendszer teljes körű működtetése, az egységes színvonal megteremtése és az ellátás biztonságának javítása.

A kormányígéretek szerint nem emelkedik majd a szemétszállítás díja, sőt – állította Szabó Zsolt, az illetékes államtitkár – a szelektív hulladékgyűjtés terjedésével akár mérséklődhet is, miközben emelkedik a szolgáltatás színvonala. Hozzáfűzte: az önkormányzatok önrendelkezési joga továbbra is megmarad a közszolgáltatásban.

A kormány 2010 óta többször átalakította a hulladékszektort: kikötötte, hogy csak olyan vállalat nyújthat közszolgáltatást, amely állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban van, majd bevezette a rezsicsökkentést és többféle ágazati adót.

A területen tevékenykedő cégek jó része pénzügyi nehézségekkel, csődhelyzettel küzd, a hulladékkezelés több településen ellehetetlenült, de az unió által meghatározott hasznosítási követelmények sem teljesülnek.

A mostani átalakítással kapcsolatban a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke korábban arról beszélt: nem látja értelmét.

– A drága és felesleges intézkedés a lakosságnak sem lesz kedvező, mert a szemét elszállítását a helyi önkormányzatok tudják a legjobban megszervezni, nem egy központi állami mamutcég – mondta Schmidt Jenő a Magyar Nemzetnek. Szerinte a hulladékkezelő cégek nem azért lettek országszerte veszteségesek, mert rosszul gazdálkodtak, hanem mert a kormány befagyasztotta a szállítási díjakat, miközben drasztikusan emelte a kiadásokat, bevezette például az útdíjfizetést, és megduplázta a hulladéklerakási díjat.

Az átalakítás nagy vesztese a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) lehet. Lapinformációk szerint az állami holdinghoz kerülne a beszedett szemétdíj, abból pedig 30 ezer forint tonnánkénti díjat osztanának vissza a szolgáltató önkormányzati szemetescégeknek.

Az FKF esetében ez 18 milliárd forint bevételt jelentene a jelenlegi 28 milliárdos helyett. Hamar szolgáltatási problémákat okozhat, ha a cégtől megvonnák bevételének mintegy 40 százalékát. Az MSZP szerint a főváros eddig a hulladékszállítás nyereségéből finanszírozta a város takarítását, így a feladat állami átvétele után Budapesten is a néhány éve Nápolyban kialakult köztisztasági állapotok lehetnek: nem jutna pénz télen a hóeltakarításra, nyáron pedig már a szemét elszállításával is gondok lehetnek.

Pénteken Tarlós István főpolgármester azt kérte, hogy a végrehajtási rendelet megalkotásába vonják be a fővárost. Példaként említette, hogy a szabályozás alapján Budapesten 140 ezer hulladékgyűjtő edényt kellene kicserélni. Kifejtette: az FKF Zrt.-nek a város takarításából évente többmilliárdos vesztesége termelődik, míg a hulladékgazdálkodásból ezt meghaladó profit keletkezett, így a cég egyensúlyba tudott kerülni.

Ha a törvénymódosítás következtében a díjmegállapítás elkerül a fővárostól, a fővárosi pénzből a vidéki veszteségeket tüntetnék el.

Forrás:
metropol.hu