Nem kellenek ahhoz terrortámadások, hogy egy város egészségügye felkészüljön egyszerre akár több száz sebesült ellátására – derült ki Zacher Gábor szavaiból.

Budapestnek is van terve a brüsszelihez hasonló esetek kezelésére – mondta a szakmai kollégium Oxyológia – sürgősségi orvostan, toxikológia, honvéd és katasztrófa orvostani tagozatának tagja, megjegyezve, hogy az ami a belga fővárosban történt, orvosi szempontból „csak” egy egyszerű tömegbaleset, katasztrófák esetén azzal is kalkulálnak, hogy az ellátó infrastruktúra egy része is használhatatlanná válik.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központi Honvédkórháznak is van katasztrófa terve – mondja Zacher Gábor aki, az intézmény sürgősségi osztályának vezetője. Ebben az is pontosan le van írva, hogyan kell kiüríteni az intézményt, miként kell fogadni az új betegeket, hogyan kell adminisztrálni. A kommunikáció is fontos fejezet, hiszen egy ilyen helyzetben a gyors és szakszerű ellátás mellett az intézménynek meg kell birkóznia a hozzátartozók érdeklődésével, jelenlétével és nem utolsósorban a médiával is.

Ha a katasztrófa munkaidőben történik, azonnal le kell állítani a szakrendeléseket és minden halasztható beavatkozást. A nem életveszélyes állapotban lévő betegeket kiterelik a házból. A Honvédkórházat eleve úgy építették, hogy az ilyen, tervezett épületkiürítés a bejövő betegforgalomtól elkülönítve egy másik kapun történik.  A szakrendelések leállításával egy időben a személyzet azonnal bevethető a friss sérültek ellátására. Itt eleve úgy érkezik a mentő, hogy szinte „egy mozdulattal” le tudja adni a beteget. A sürgősségi osztályon pedig a legmagasabb beosztású szakember vezényletével osztályozzák a sérülteket: enyhe, közepes, súlyos életveszélyes kategóriába sorolják őket. Ezután történik az ellátás. A Honvéd kórházban ennek helyét is ki lehet bővíteni, akár a folyósokon is ki lehet alakítani vizsgáló helyiséget. 

Zacher  Gábor szerint a normál munkarenden kívül, ügyeleti időben 3 óra kell, hogy a kórház teljesen „felálljon”. De már az első három órában  is biztonsággal el tudnak látni száz beteget, a harmadik órától, pedig további 150 ember ellátása kezdődhet meg, ami nagyjából azt  is jelenti, hogy 24 óra alatt 250 sérültet tud az intézmény fogadni. A főorvos hozzátette: arról sem szabad elfeledkezni, hogy katasztrófa-helyzetben a Honvédkórház mellett még van más bevethető intézmény is a városban, így a Merényi, az Uzsoki, és a Péterfy Baleseti központja is fogad sérülteket.

Ha a hatóságok kihirdetik a katasztrófa-helyzetet az összes létező mentőautó, magán-betegszállító egy közös irányítás alá kerül, azaz egyetlen központból kapják a feladatokat. A kórházaknak állandó kapcsolatuk van a mentőszolgálattal, tehát ha valahol, például egy robbanás történik, már jóval azelőtt, hogy erről a médiában megjelenne az első hír, a kórházban már dolgoznak a kármentésen. Amint a helyszínre megérkezik az első mentő, vagy a katasztrófavédelmis, azonnal szólnak a kórháznak, hogy hány és milyen-jellegű sérültre számíthatnak. Az ilyen helyzetekben gondoskodni kell mind a halottgyűjtés megszervezéséről, mind a sérültek azonosításáról.  Az érdeklődő hozzátartozóknak külön helyiséget jelölnek ki, ahol a rokonok várakozhatnak. A sürgősségi ellátó helyet ugyanis a biztonságiak lezárják. Egyéni kérdésekre, érdeklődésre nincs személyzet, amely válaszoljon, fél- illetve egy óránként az intézmény részletes közleményt ad ki az ellátottak nevéről, sorsáról.

Zacher Gábor szerint intézményében a szakemberhiány sem jelent szűk keresztmetszetet, csak a sürgősségi osztályon 65 orvos, 120 nővér dolgozik. Katasztrófa-helyzetben pedig a kórház teljes személyzete mozgósítható.

Forrás:
nol.hu