A katasztrófavédelem kéményseprő szakmunkásokat és mestereket toboroz, akik először április 15-ig küldhették el jelentkezésüket.

A nagy érdeklődésre tekintettel és a jelentkezők kérésére a határidőt április végéig meghosszabbították

• Lesz elég jelentkező

A kéményseprői állások meghirdetése eddig sikeres volt, már közel a megfelelő létszámban jelentkeztek a szakemberek. Az OKF szerint a jelentkezések beérkezésének üteme és a meghosszabbított határidő alapján azzal várhatóan nem kell számolni, hogy nem lesz elegendő számú jelentkező. A szakemberek folyamatos érdeklődése miatt úgy tűnik, hogy a megfelelően képzett munkaerőből sem lesz hiány.

A kéményseprő szakmunkások bruttó 230 ezer forintos átlagfizetéssel, míg a mestervizsgával rendelkező kéményseprők bruttó 360 ezer forintos átlagbérrel és egyéb juttatásokkal kezdhetik meg a munkát a katasztrófavédelem kéményseprőipari szervénél idén július 1-jén, melyet fix bérként fognak majd megkapni. Emellett pedig évi bruttó 200 ezer forint béren kívüli juttatásra és a munkába járás költségének megtérítésére is számíthatnak majd.

• Csábító a jövedelem

Azt az előzetes információt, miszerint 450 kéményseprőre lenne szükség a katasztrófavédelem kéményseprőipari szervénél, Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke is meg tudta erősíteni. – Azokban a megyékben, ahol a katasztrófavédelem veszi át a kéményseprőket, valóban ennyi kollégára lenne szükség.

Több megyében – köztük Heves, Borsod és Hajdú-Bihar megyében is – szinte valamennyi pozícióra jelenleg is aktív kéményseprők jelentkeztek, így az összes üres pozíciót le tudják fedni. Ezért attól, hogy nem lesz elég jelentkező, egyáltalán nem kell tartani – magyarázta a szakszervezet elnöke.

A kéményseprők üdvözölték ezt az elképzelést, és az átlagbérekhez viszonyítottan magasabb jövedelem természetesen sok jelentkező számára csábító. Ez azért kedvező, mert így nagyobb merítésből tudnak majd válogatni, amely elősegíti, hogy magasabb biztonsági szinten végezhessék a munkát a jövőben, a lakosság legnagyobb megelégedésére – vélekedett Vámos Csaba.

• Biztosabb jövő

A kéményseprőszakmában azért keletkezett ekkora hiány, mert az elmúlt évek folyamatos jogszabály-módosításai miatt kialakult bizonytalanság, illetve a rezsicsökkentés nehéz helyzetbe hozta a vállalkozásokat és ezzel párhuzamosan a munkavállalókat is. – Megszűnt a kafetéria, és egyre nagyobb lett a létbizonytalanság, ezért sokan visszatérési szándék nélkül hagyták el a pályát.

Azonban vannak olyan jelentkezők is – tette hozzá az érdekképviseleti vezető –, akik most visszatérnének, mert biztosabbnak érzik a jövőt egy állami cégnél.

• Átvétel

Július 1-től minden olyan helyen a katasztrófavédelem veszi majd át a lakossági kéményseprést, ahol ezt a feladatot a megyei jogú város önkormányzata nem vállalta.

A lakossági szektorban a kémények ellenőrzése és műszaki vizsgálata ingyenes lesz, fizetni csak akkor kell érte, ha az első két alkalommal nem valósult meg az ellenőrzés – ekkor is a teljes ár töredékét kell megtéríteni.

A katasztrófavédelem kéményseprői Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megye egészén, míg Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Győr-Moson-Sopron és Pest megye egy-egy részén jelennek meg, míg a többi megyében a jelenlegi szolgáltató végzi a munkát.

Az OKF felhívásában szereplő béreket a Kéményseprők Szakszervezete javaslatának figyelembevételével alakították ki, és a korábbi évekhez képest, a sok esetben igencsak alacsonynak és egymástól alaposan eltérőnek nevezhető jövedelem helyett most országosan egységes bérrendszerre

Magyarországon megközelítőleg 4,5 –5 millió kémény működik jelenleg, melyek közül nagyjából 2 millió kerül át  katasztrófavédelemhez.

Forrás:
metropol.hu