A 2018-as országgyűlési választások előtt szinte biztosan nem vezetik be Budapesten a dugódíjat, tudták meg sajtóértesülések.

A kormánypártok attól tartanak, hogy nagyon súlyos politikai károkat okozna nekik a dugódíj bevezetése, így a büntetést is hajlandók kifizetni.

Tarlós István főpolgármester korábban arról beszélt, hogy ő biztosan nem kezdeményezi majd a parlamentnél a díj bevezetését.

Szinte biztos, hogy 2018 végéig nem vezetik be a dugódíjat Budapesten – értesültek egyes sajtóportálok. A döntés mögött az a szempont húzódik meg, hogy sem a fővárosi Fidesz, sem a kormány nem akarja felvállalni annak a politikai kockázatát, hogy egy évvel a választások előtt egy ilyen nagy súlyú döntést hozna. Az emberek a díj bevezetését biztosan nem fogadnák örömmel, és nagy valószínűséggel a kormányt hibáztatnák.

Ráadásul a fővárosban a kormánypártok az országos támogatottságukhoz képest gyengébben állnak, így a dugódíj bevezetése tovább rontaná az esélyeiket – mondta egy fővárosi fideszes politikus. Mint ismert, Budapesten 18 egyéni választókerület van. Ebből 2014-ben 10-et megnyertek a kormánypártok. A cél, hogy legalább ötöt-hetet megszerezzenek két év múlva, de a dugódíj érvénybe lépése miatt vélhetően nem sikerülne ezt a szintet elérni.

Értesülések szerint a kormány azt is vállalná az Európai Bizottság felé, hogy a díj bevezetésének az elmaradása miatti büntetést befizetné az uniós testületnek. A 15-20 milliárdos büntetés befizetése lényegesen kisebb politikai kárral járna, mint ha a választások előtt bevezetnék a fővárosban autózókat érintő újabb fizetési kötelezettséget. 

A dugódíjat valójában már 2013-ban be kellett volna vezetni, az egyezkedéseknek köszönhetően azonban sikerült néhány évvel későbbre csúsztatni az elkerülhetetlent. A 2013-as bevezetés illúzió lett volna: a metró nem volt kész, a régebbi vonalak felújításra vártak (2014-ben többször is le kellett állítani a kocsikat!), P+R parkoló csak mutatóban volt a fővárosban. 

Tarlós Istvánnak sikerült elérnie, hogy néhány évet csúszhasson a bevezetés, azonban a főpolgármester minden alkalommal elmondta, hogy a dugódíjjal nem ért egyet, sőt az egész 4-es metrót is csak azért fejezték be, mert 2010-ig annyi pénzt öltek bele, hogy többe került volna leállítani az építkezést, mint befejezni.

A főpolgármester legutóbb újságíróknak azt mondta, a metrótámogatási szerződésből mindenki ki tudja olvasni, hogy miért kényszer a díj bevezetése. „Ezt anno Demszkyék bevállalták. Nem tartom egyébként ördögtől való dolognak, de eddig nem voltak meg a feltételei” – mondta Tarlós István. „Attól nem tartok, hogy a teljes, 180 milliárdos támogatást visszakérik, de valamennyit visszakövetelhetnek. Márpedig a városnak 10 milliárd forint is nagyon hiányozna.” 

Az unió ragaszkodik az előző városvezetés vállalásának teljesítéséhez, miszerint az M4-es metró megépítése után behajtási díjat vezetnek be Budapesten. Az EU Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságának európai regionális fejlesztési igazgatója és a Magyarországért felelős területi igazgatója Tarlós István főpolgármesterrel folytatott tárgyalásukon azt is jelezték, hogy a dugódíj által érintett területnek a forgalomcsillapítási cél eléréséhez szükséges nagyságú területet kell lefednie.

A városvezető azt is hangsúlyozta: az unió egyértelmű állásfoglalása ellenére sem fut bele abba a zsákutcába, hogy saját maga kérje a kormányt a dugódíj bevezetését tiltó jogszabály felülvizsgálatára. Ha a kormány úgy dönt, hogy utat nyit az uniós kötelezettség teljesítéséhez, akkor a főváros megteszi a szükséges lépéseket. 

A főpolgármester arról is szólt, hogy az idén már nem vezethető be a dugódíj, és továbbra is kétzónásra tervezik a behajtási díjat is. A korábbi tervek szerint a Budapest közigazgatási határán belépőknek a megyei autópályadíjhoz hasonlatos matricát kellene váltani, míg a szűkebb belső zóna határa a Hungária körúton belül lenne. 

A dugódíjnak számos fajtája van, így például egyes helyeken egy kordon, határ átlépéséért kell fizetni, másutt bizonyos utak használatáért, megint másutt bizonyos területeket védenek az adófajtával. A dugódíjjal védett területen a felmérések szerint jelentősen csökken a forgalom, a légszennyezés, az autók által okozott környezeti kár (idetartoznak például olyan tételek is, mint hogy ritkábban kell lemosni az épületek falát). Egyértelműen javul az életminőség, Londonban pedig a komplex intézkedéseknek köszönhetően a járművek átlagos haladási sebessége csökkent, Milánóban viszont felgyorsult a tömegközlekedés. 

Forrás:
origo.hu