Június 8-án a Fővárosi Közgyűlés végre dönthet arról, hogy az M3-as metróvonal tervezett felújításának kezdetére, honnan szerzi be a kieső szerelvények pótlásához szükséges buszokat.

Tarlós Istvánék egyelőre a lengyel Solaris modelljét támogatják, amely első ránézésre olcsóbb, a magyar MABI-BUS Kft. buszával szemben.

A buszbeszerzéssel kapcsolatban megjelenő információk, a hadakozás a számokkal viszont csak figyelemelterelés. A szálakat a színfalak mögül mozgatják és a cél az lenne, hogy vásárlás helyett végül kiszervezésre kerüljön sor. A tét viszont hatalmas. Mészáros Csaba, az evopro-csoport és a MABI-BUS Kft. elnök-tulajdonosa szerint, döntés végeredménye komoly hatással lehet a kormány által nemrég meghirdetett nemzeti autóbusz-gyártási stratégia sikerességére.

Az M3 metróvonal felújítása az eredeti tervek szerint novemberben kezdődik. A BKV pedig úgy számolt, hogy a szerelvények kiváltásához 150 csuklós buszra lesz szüksége a munkálatok idejére, így tavaly augusztusban két tendert is kiírtak a kívánt mennyiség beszerzésére. Az egyik 75 darabos tender készen szállított buszokra, míg a másik 75 darabos tender a közlekedési vállalat által összeszerelendő buszokra vonatkozott. Előbbit a lengyel Solaris, míg utóbbit a magyar MABI-BUS Kft. nyerte.

Ez így alapvetően korrekt. Az viszont, hogy novemberben elindulhatna a metrófelújítás, az elnök szerint téves információ. Minden szakértői előrejelzés szerint nem fog elkezdődni novemberben a metrófelújítás, egyszerűen azért, mert nem lesz olyan műszaki állapotban, hogy el lehessen kezdeni a kivitelezést. Reálisan inkább februárra, márciusra tolódik a leállás. Azt is meg kell egyébként jegyezni, hogy ez a tender már nagyon régóta lóg a levegőben. Az első buszok rég legördülhettek volna a gyártósorról, de sajnos eléggé szokványos az, hogy a politikusok mindig mindent az utolsó pillanatra hagynak és utána a mérnök, a tervező és a kivitelező próbálja behozni a döntés-előkészítés késlekedéséből fakadó összes következményt. Mindent viszont nyilván ők sem tudnak a határidőig orvosolni. De ezért mindig tényleg őket kell okolni?

Az eredményhirdetéskor viszont kiderült, hogy a lengyelek darabonként 277 ezer eurót (86,4 millió forint) kérnek az összeszerelt buszért, míg a magyar busz darabja az utólagos összeszereléssel együtt 290 ezer euróba (90,5 millió forint) kerülne. Ez mekkora meglepetés volt úgy, hogy a most értékesíteni kívánt lengyel Urbino 18-asok darabja egy tavaly áprilisi varsói tenderen még 348 200 euróba (108,6 millió forint) került, igaz magasabb műszaki tartalommal és fejlettebb utastájékoztatóval voltak ellátva.

Egy nagy gyár üzletpolitikai megfontolásból hajlandó engedni az árból, ha piacot akar szerezni, főleg úgy, hogy egy kifutó modelljéről van szó. Azt is érdemes elmondani, hogy az újságokban bemutatott Solaris-buszok új típusúak, ide viszont a régi típus jön. Mind a videó, mind a fényképek rendre egy másik terméket mutatnak be a sajtóban, mint ami egyébként nálunk megjelenne. A tenderen egyébként 10-20 százalékkal olcsóbb volt a csuklós buszunk, mint a szomszédos országok átlagára. Pech, hogy mások is tudnak ilyen jó árat adni néha-néha. De venne ma bármelyik európai választópolgár 4 százalékkal olcsóbb külföldi epret, tejet, paradicsomot, ha vehet hazait is. Ilyen eszébe sem jutna senkinek sem. Városvezetőknek is csak Budapesten szerintem, de nyilván ők sem saját akaratukból, hanem dühből, betartásból, esetleg leckéztetésből csináltak ilyen előterjesztést. Azért a 110-0 remélhetőleg komoly, mert viccnek azért durva.

A lengyelek buszának darabonkénti ára ezzel együtt 13 ezer euróval (4,1 millió forint) kedvezőbb.

Igen, úgy tűnhet első ránézésre. De az igazság az, hogy ha figyelembe vesszük a tenderben megadott 25 százalékkal magasabb szervizalkatrészárakat is, akkor pár év után a mienk nominálisan is olcsóbb. Arról nem is beszélve, hogy négy fővel több a befogadóképessége, közel 100 százalékkal több alacsony padlós ülőhellyel rendelkezik. Így az egy utasra vetített beszerzési ár már csak kb. 5000 forinttal magasabb a nyugdíjasoknak jóval magasabb utazási komfort mellett. És ekkor még nem beszéltünk a hozzáadott magyar értékről. Készítettünk ugyanis egy elemzést, amely alapján azt mondhatjuk, hogy nemzetgazdasági szinten már a beszerzés évében 22 millió forinttal olcsóbb a mi buszunk, mint a lengyel konkurensé. Nem beszélve arról, hogy a vidéki nagyvárosokban bármelyik polgármester összetenné a két kezét, ha plusz kétszáz munkahely teremtődne a meglévő kétszáz munkahely mellé, és ezért mindössze 4 százalékkal kellene többet fizetnie egy beszerzésen, amelyet adók formájában a város vissza is kap.

A Fővárosi Közgyűlés ülésére készített előterjesztésében viszont mégis az szerepelt, hogy mivel a BKV olcsóbban juthatnának hozzá a Solaris modelljéhez, ezért érdemesebb lenne azt választani a magyar buszok helyett is. Ehhez egyébként joga is lenne a fővárosnak, hiszen az eredeti tendereket úgy írták ki, hogy azok opcionálisan jogot biztosítanak a 75-75 darab buszon felül további 75-75 darab busz megvételére azonos áron a győztes pályázóktól.

Budapesti szinten sem olcsóbb, mert ha a Modulo beszerzése mellett döntenek, az a fővárosnak befolyt adókban is megjelenne. Ráadásul az sem derül ki az előterjesztésből, hogy ha nem PKD (Partially Knock Down) konstrukcióban állítanak elő buszokat, tehát nem a közlekedési vállalat emberi szerelik össze a darabokban leszállított járműveket, akkor a BKV-nak el kell bocsátania 21 munkavállalót azok közül, akik eddig a régi buszok felújításával foglalkoztak. Mi is erre kényszerülhetünk, mivel folyamatos megrendelések nélkül nem lehet augusztustól fenntartani a termelést. Az előterjesztés egyébként abból a szempontból is érdekes, hogy a tenderen győztes buszunkat a BKV-val közösen fejlesztettük. Ennek ellenére egy két éve előkészített projektet, ami eljut a szerződéses fázisba, megvan hozzá a konkrét finanszírozási ajánlat - itt ugye mindig sírtunk, hogy magyar buszt nem lehet finanszírozni - gyakorlatilag készen van minden, kidobnának az ablakon úgy, hogy ezt még egyszer hangsúlyozom, együtt csináltuk. Két éve elkezdtünk a BKV-val közösen egy stratégiát, azt most nem befejezzük, hanem egy újba fogunk. Mi a garancia arra, hogy két év múlva nem jön egy új stratégia sokmilliárdos befektetéseket semmisítve meg és marad félbe a most elkezdődő?

Forrás és Folytatás:
portfolio.hu